Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. az ország hat pontján: Zsennyén, Szigligeten, Mártélyon, Hódmezővásárhelyen, Galyatetőn és Kecskeméten tart fenn alkotóházakat, így hat helyszínen szolgálhatják a magyar művészetet és a magyar művészek közösségét.
    
Kiemelte: a Kecskeméti Alkotóház lépésről lépésre kezdi visszanyerni alapításkori súlyát és a ház falain belül folyó munka amellett, hogy méltó az alapítók életművéhez, a 21. század problémáira is folyamatosan reflektál – tette hozzá. 
    
Tardy-Molnár Anna hangsúlyozta: a MANK és a megyei könyvtár együttműködésének célja a hazai és határon túli magyar kulturális értékek megőrzése, bemutatása, közvetítése különös tekintettel a fiatal generáció számára. Tervezik továbbá, hogy biztosítják a tanulók ismeretterjesztő előadásokon és kulturális programokon való részvételét, amelyek elmélyítik és gazdagítják iskolai tanulmányaikat, valamint támogatják a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását is.
    
Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója arról beszélt, hogy idén a magyar kultúra napján a 110 éve megalapított Kecskeméti Művésztelepre emlékeznek. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester szerint az ünnep lényege, hogy emlékezzünk a magyar kultúrára, annak meghatározó alakjaira, munkásságukra, műveikre. 
    
A kecskeméti programsorozat részeként nyílt meg a szinte minden művészeti ágat képviselő Folyamat Társaság kiállítása is. A művészcsoport a rendszerváltozást kísérő csoportszerveződések időszakában jött létre. Szervesen kapcsolódott a kortárs magyar művészet szervezeti kereteit, belső tagolódását formáló változások jelenségvilágához, de ugyanakkor élesen különbözött is tőlük. Az 1991-es első Folyamat-tárlatot több mint 40 hazai és külföldi kiállítás követte. A Kecskeméti Alkotóházban is számos munka született, a tagok közül sokan éveken át rendszeresen visszatértek és alkottak a ház műtermeiben. 
    
A kecskeméti művésztelepet Iványi Grünwald Béla alapította, a nagybányai művésztelepet alapjaiban megrendítő „neós forradalom” művészeinek kecskeméti letelepítésére. 1909-ben letették az alapkövet a város szélén elterülő Méhes laposban. Az alkotóház tíz műterme a művészek lakhelyéül és munkájuk színteréül szolgál ma is.