A lap kiemelte, hogy a jövőben nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell a fővárosban.
 
A kormány javaslatokat vár a szakmai szervezetektől a modellváltásról, mivel Budapesten a turizmus szereplői évente a forgalom 90 százalékában kiszolgáltatottak a külföldről érkezők költéseinek, ami a koronavírus-járvány időszakában rövid idő alatt jelentős, maradandó veszteségeket idézett elő az ágazatban.
 
A lap emlékeztetett arra, hogy Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója bejelentette: júliustól európai polgárokat is fogadhat a magyarországi turizmus, késő nyárra, őszre pedig a tengerentúlról, Kanadából, az Egyesült Államokból is érkezhetnek vendégek.
 
Más európai fővárosokhoz képest Budapesten a határok lezárását követően a külföldiek hiánya jelentősebb mértékben kényszerítette térdre a turizmust - emelte ki a Magyar Nemzet.
 
A lap felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel közölte: 2021-re sem áll helyre a forgalom, mert megváltozott a világ turizmusa. A kormányfő figyelmeztette az iparág képviselőit, hogy nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell Budapesten. Váltani kell, hogy bővüljön a magyarok körében az évente értékesített vendégéjszakák "egészségtelenül alacsony", 10 százalékos aránya - tette hozzá.
 
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a járvány tavalyi kitörése után a kormány a beomló turizmus segítségére sietett, sok kedvezményt biztosít.
 
"Ehhez képest a Karácsony Gergely vezette budapesti városvezetés érdektelensége arculcsapásként érte az évekig tetemes helyi adóbevételeket termelő rekordforgalmú turisztikai piac vállalkozásait" - fogalmazott a lap.
 
Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója úgy vélekedett: ideje lenne a fejlődés és a fenntartható tervezés politikáját követnie a fővárosnak. Azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy Budapest vezetése "a szakmai-turizmusgazdasági ismeretek csírájával sem rendelkezik". Példaként említette, hogy még mindig nem érhető el digitális formában a városkártya.