A táblabíróság adócsalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a férfit. A szabadságvesztés kiszabása mellett az ítélőtábla öt évre eltiltotta a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól és mintegy 60 millió forintra vagyonelkobzást rendelt el vele szemben.
    
Az ügy további 26 vádlottjára rövidebb vagy felfüggesztett börtönbüntetést, illetve pénzbüntetést szabott ki a bíróság. 
    
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott számlagyárat épített ki, és működtetett 2004 és 2008 között Bács-Kiskun megyében. A férfi a valódi és a fiktív cégek közötti pénzforgalmat irányította úgy, hogy nem fizette be a forgalmi adót, így a költségvetést sok százmilliós kár érte. Azt a bizonylatokat kibocsátok és elfogadók, valamint a közvetítők - az ügy többi vádlottja - is tudta, hogy a számlák valóságban el nem végzett gazdasági eseményekről szólnak.
   
A főleg építőipari cégeket érintő ügy felderítésekor az is kiderült, a vádlott a saját vállalkozásában úgy kerülte el a forgalmi adók befizetését az általa kiállított fiktív számlák után, hogy az adóbevallásában valótlan költségeket szerepeltetett, így összességében mintegy 756 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek.
    
A táblabíróság - négy vádlott kivételével - az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék döntésével ellentétben a negyven vádpont közül többnél felmentő ítéletet hozott. Az ítélőtábla így a vádlottak egy része esetében enyhített a kiszabott börtönbüntetésen, illetve csökkentette a felfüggesztett büntetés próbaidejét.
    
Négy vádlott esetében jogerőssé vált az ítélet. Az ügyészség a többi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezés bejelentésére. A jelen lévő vádlottak és védőik közül többen is felmentésért fellebbeztek.